Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon nem valósulhattak meg új szélerőmű-fejlesztések, de a 2023-as szabályozási változásoknak köszönhetően az ország ismét megnyithatja az utat a szélenergia előtt. A cél 2030-ig a hazai kapacitás megháromszorozása – mindezt úgy, hogy a technológia ma már jóval biztonságosabb, hatékonyabb és környezetkímélőbb, mint korábban.
Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a szélerőművekről, és bemutatjuk, hogyan működnek valójában.
A szélerőművek hatékony területhasználatot tesznek lehetővé
A modern turbinák területi igénye kiemelkedően alacsony, mindössze 3-5 százaléka egy azonos teljesítményű napelempark területigényének.
A tornyok körüli területeken továbbra is folytatható a mezőgazdasági művelés, így a megújuló energiatermelés nem veszi el a termőföldet.
A szélerőművek stabilan integrálhatók az elektromos hálózatba
A szélerőművek által termelt áram közvetlenül a MAVIR hálózatába kerül betáplálásra.
Ez biztosítja, hogy a termelés ne okozzon feszültségingadozást vagy ingadozó ellátást a helyi kisfeszültségű hálózatokon.
Megfelelő tervezéssel minimalizálható a turbinák állat- és növényvilágra gyakorolt hatása
A széltorony helyszínek kiválasztása az érintett nemzeti parkokkal történő szakmai egyeztetések, valamint részletes környezeti hatástanulmányok alapján történik, amelyek legalább egy évig tartó madár-, denevér- és növénymegfigyeléseket is tartalmaznak.
Fontos kiemelni, hogy a modern turbinák lapátjai lassabban forognak, és több típus kamerával van felszerelve, ami mesterséges intelligenciával működő rendszerekkel kommunikálva képes figyelni a madarakat – szükség esetén lelassítva vagy leállítva a rotorokat. Kutatások szerint a madárpusztulásban több ezerszer nagyobb szerepet játszik az autóforgalom és a házimacskák, mint a szélerőművek.
A szélerőművek érdemben nem zavarják- a vadászatot és a vadállományt
A szélerőművek telepítése és működése nem zavarja érdemben a vadállományt, és nem akadályozza a vadászatot sem. A fejlesztések előtt kötelező környezeti hatásvizsgálat készül, amely a vadvilágra, a madárvonulásra és a zajhatásokra is kiterjed. A tapasztalatok szerint a helyi állatpopulációk rövid időn belül hozzászoknak a turbinák működéséhez, és továbbra is használják a környező területeket. A vadászati tevékenység a biztonsági zónák figyelembevételével a legtöbb esetben zavartalanul folytatható.
A szélerőművek nincsenek hatással a méhekre
A szélerőművek nem bocsátanak ki ultrahangot vagy más olyan frekvenciát, amely hatással lenne a méhekre vagy más beporzókra. Mivel működésük kémiai anyagkibocsátással nem jár, és a levegő, illetve a növényzet hőmérsékletét sem befolyásolja, a méhek pedig általában 10-40 méter magasságig repülnek, a szélerőműveknek nincs hatása a méhpopulációkra. Éppen ellenkezőleg: a megújuló energia használata hosszú távon hozzájárul a klímaváltozás és a növényzeti stressz csökkentéséhez, ami kedvező a beporzó fajok számára.
A méhekkel kapcsolatos hatásokról ITT olvashat többet.
A modern turbinák működése meglepően halk, ezért nem zavarja a környéken élőket
A modern turbinák technológiája óriásit fejlődött az elmúlt évtizedben: ma már 130 méteres oszlopokon, akár 220 méteres teljes magasságban működnek, 90 méteres rotorlapátokkal. A nagyobb méret alacsonyabb fordulatszámot jelent, így a rotorok ma már jóval halkabbak, mint a korábbi modellek. Az általunk építeni kívánt szélerőművek zajkibocsátási számításai azt mutatják, hogy a kibocsátott zaj a szélerőművektől számított 350-400 méteren túl már határérték alatti lesz, a lakóövezetektől mért 700 méteres határon túl található lakóingatlanokban pedig még az éjszakai órákban sem lesz hallható.
Illusztráció: zajgörbe
A szélerőművek nem okoznak egészségkárosodást
A nemzetközi és hazai egészségügyi szervezetek vizsgálatai nem mutattak ki semmilyen összefüggést a szélerőművek működése és bármilyen egészségkárosodás között.
A szélerőmű telepítés csak rövid ideig jár zaj- és porszennyezéssel
Az építési fázis valóban járhat átmeneti porral és zajjal, ám ezek a hatások rövid ideig tartanak, és kizárólag a földmunkák, az alapozás és a szállítás idején jelentkeznek. A kivitelezés után minden környezeti hatás megszűnik, a terület pedig teljesen visszarendeződik.
A szélerőművek önellátó rendszerek
A turbinák a működésükhöz szükséges áramot saját maguk termelik meg, amelynek mértéke elenyésző – a megtermelt energia mindössze 2 százaléka.
A tornyokat nem veszélyeztethetik a nagyobb viharok
A modern szélerőművek beépített biztonsági rendszerekkel rendelkeznek. Amennyiben a szél erőssége meghaladja a biztonságos szintet, a turbina automatikusan leáll, így nem károsodik és nem jelent veszélyt a környéken élőkre.
A rotorok jegesedése ma már megoldott
A korábban épült szélerőművekkel szemben a legújabb típusú szélerőművek rotorjának fordulatszám-csökkenése annak a valószínűségét is csökkenti, hogy jegesedés esetén a leváló jégdarabok messzire repülve sérülést vagy anyagi károkat okozzanak. Ráadásul a rotorlapátok már fűtőszálakkal is rendelhetők, amivel a jegesedés megelőzhető.
A szélerőművek hosszú ideig üzemeltethetők, és jelentős mértékben újrahasznosíthatók
A gyártók 25–30 éves élettartamot garantálnak a szélerőművek esetében, de az alkatrészek többször is cserélhetők. A szélerőművek 85–90 százalékban újrahasznosíthatók: az acél, alumínium, réz és beton elemek újra beépíthetők vagy újra olvaszthatok. A lapátok anyagát a cementgyártásban, műanyagiparban és építőipari adalékanyagként használják fel, sőt egyre több helyen új funkciót kapnak – például zajvédő fal, kerékpártároló vagy játszótéri elem formájában.
A modern turbinák a tájképbe illeszkednek
A turbinák látképre gyakorolt hatását jelentősen csökkenti, hogy az oszlopokat több lépcsőben halványodó zöld színre festik, ami segíti a tornyok beolvadását a tájképbe. Ugyanakkor több felmérés is bizonyítja, hogy azokon a helyszíneken, ahol már telepítettek szélturbinákat, a tornyok látványa sokaknak kifejezetten tetszik, sőt, rengeteg helyen turisztikai látványosságnak számítanak.
A tornyok a légiközlekedés szempontjából is biztonságosak
A szélerőművek nem zavarják a légiközlekedést, a légi járművek biztonságát a széltornyok tetején elhelyezett éjszakai piros jelzőfények biztosítják. Több egymáshoz közel telepített turbina esetén a modern rendszerek passzív radarérzékelővel is rendelkeznek, így a fények csak akkor villannak fel, ha repülő közeledik, elkerülve a felesleges fényterhelést.
